A 20 éves születésnapunk jegyében - Interjú Imru Ibolyával

Interjút készítettünk Egyesületünk általi egyik csigadíjas Év Anyukájával, akinek gyermeke a KÖZ-Pontban dolgozik. Az Ibolyával folytatott interjúban megnézhetjük, hogy látja egy szülő a KÖZ-Pontot. A jövőben több KÖZ-Ponti személlyel is fogunk interjút készíteni, olvassátok azokat is majd.

1. Mikor és hogyan került kapcsolatba az Egyesülettel?
Gyermekem jelentkezett 2018. januárban az Egyesülethez önkéntesnek, így általa ismerkedtem meg az Egyesülettel, amely azóta is folyamatosan fennáll.

2. Milyen programokban, feladatokban vállalt szerepet?
Legtöbb alkalommal, személygépjárművemmel történő segítségnyújtásban volt szerepem, a különböző programokhoz (pl. Panyolai-outdoor, KDT, Tirpák fesztivál stb.) való anyag-, eszköz-, személyszállításon keresztül az irodából történő leselejtezett hulladék elszállításáig. De olyan eset is előfordult, amikor ellepték a „Köz-pontos fiatalok” a lakásunkat, valamilyen éjszakába nyúló programra való felkészülés, előkészület miatt.

3. Mi volt a legkedvesebb élménye az egyesülettel kapcsolatban?
Igazából minden élmény kedves számomra. Nagyon jó érzés volt bármiben és bármikor segíteni. Akármilyen programon is volt alkalmam részt venni, a fiatalok jókedve, lazasága, vidámsága mindig kedvezően hatott rám.

4. Mi volt a legviccesebb élménye az egyesülettel kapcsolatban?
Az egyik Panyolai-outdoort követő, Panyola Feszt záró napja utáni reggelen kicsit korábban érkeztem meg a hazautazásban segíteni. Akkor volt szerencsém a fiatalokat végignézni, ahogyan készülődtek, csomagoltak hazafelé, de nem igazán volt hozzá kedvük, még maradtak volna. A sátrak lebontása biztosan lassabban ment, mint az elején a felállítása. Ahogy szokták mondani 1 lépést előre 2 lépést hátra haladtak. De a jókedvük ragadós volt, nagyon sokat kacagtam akkor, ott is.

5. Mi volt a legbüszkébb pillanata az egyesülettel kapcsolatban?
Természetesen a legbüszkébb pillanat az volt, amikor a fiammal együtt megkaptuk a Csiga –díjat.

6. Hogyan és hol érte a hír amikor megtudta, hogy csigadíjazott lett?
Munka közben kaptam egy telefonhívást Árva Tímeától, azt gondoltam, hogy valamilyen segítség miatt keres, de meglepődtem, amikor a hírt átadta. Majd megkaptam a meghívót a Csiga díjak átadó ünnepségére. Akkoriban én még nem tudtam semmit a Csiga-díjról.

7. Gyermeke milyen kapcsolatban áll az egyesülettel?
Kezdetekkor önkéntesként vett részt az egyesület munkájában, jelenleg pedig már a munkatársak létszámát erősíti.

8. Az ön gyermeke miben fejlődött az egyesület által?
Nagyon sok mindent köszönhetek az Egyesületnek! Az én gyermekem egyke és elvált szülők gyermeke. Mivel testvérei nincsenek, igaz barátai sem voltak még az egyesületbe kerülése előtt, úgy éreztem és érzem, hogy ott talált olyan emberekre, barátokra, akikre a mai napig is számíthat jóban-, rosszban egyaránt. Valamint az egyesület által szervezett programokból (önismereti tréning, kommunikációs tréning, táborok, stb.) nagyon sokat profitált a gyermekem, melyet mai napig hasznosítani tud. Az egyesület által nagyon sok helyre eljutott, ahova addig nem, pl. nemzetközi vonattal Erdélybe, Bakonybánkra, vagy Létavértesre a jurta táborba stb…

9. A gyermeke motiválta az önkéntességre, vagy ön motiválta gyermekét?
Az egyik önkéntes motiválta akkoriban a gyermekemet, én támogattam döntését. Nem mindig volt egyszerű helytállni a gyermekemnek az iskola és az egyesület élete között, de örömmel tölt el, hogy mégis sikerült. Azóta is támogatom, segítem nemcsak a gyermekemet, hanem segítségemmel az egyesületet is.

10. Mit szimbolizál önnek a csiga?
Nagyon sok minden eszembe jut, amikor ránézek a Csiga-díjra. Az Egyesülettel történő kapcsolatunk óta az elmúlt évek eseményei, melyeken részt vettem illetve közvetetten részesültem gyermekem részvétele által. Az egyesületi munka, a programok, események nagyon sok pozitív változást idéztek elő gyermekemben, rengeteg élménnyel, gördülékeny problémamegoldással együtt.

11. Hasznosnak tartja az Egyesület munkáját? És ha igen miért?
Igen, nagyon hasznosnak tartom az Egyesület munkáját! Kívánom, hogy továbbra is töretlenül végezzék változatos, nehéz, de gyümölcsöző munkájukat. Én azt tapasztaltam, hogy nagyon sok „Köz-Pont-os” fiatal olyan többlettel indul az Életnek, amelyet az iskolapadban nem tanulnak meg.

12. Ha ajánlania kellene az egyesületet más szülőknek, fiataloknak mit mondana?
Mit mondanék?! Csak jót! Az Egyesület életével, létével nemcsak a fiatalok szereznek változatos, kellemes tapasztalatokat, élményeket, feladatokat, hanem a szülők is. Sajnos manapság nem igazán van lehetőségük normális keretek között kikapcsolódni, szórakozni, ismerkedni a fiatalságnak, de itt az egyesületben van rá mód és lehetőség.

13. Ön szerint hasznos az iskolai tanulmányok során önkéntes munkát végezni?
Igen, hasznos az önkéntes munka. A fiatalok csak nyerhetnek vele! Az utóbbi időszakban kötelezően kell teljesíteni az érettségihez 50 óra közösségi szolgálatot, mely szintén önkéntes munkát jelentene. De ez mivel kötelezően ajánlott feladat, sokkal nehezebben teljesítik a diákok. Az Egyesületben végzett önkéntesség más jellegű, szerintem sokkal könnyedebben, szabadabban veszik igénybe a fiatalok és ezt a fajta munkát jobban is élvezik, kedvelik (kivételek persze mindig is vannak).

14. Ön szerint mivel lehet motiválni embereket az önkéntességre?
Nem igazán tudom rá a választ. Nem vagyunk egyformák, az embereket más és más motiválhatja. Én, amikor először hallottam a fiamtól az Egyesületről nem is sejtettem, hogy mennyi többlet információt, tudást, tapasztalatot nyer az önkéntes munka során a gyermekem. Ő nagyon jól érezte magát mindig is az egyesületi munkája során, akár az iskolai tanulmányok, akár a szünetek alkalmával vett részt rajta. Mint már korábban említettem, nem volt mindig könnyű és egyszerű, de a nehézségek, problémák megoldásával is előbbre jutott. Az Egyesület egy olyan közösségi teret nyújt a fiataloknak, ahol mindenki megtalálhatja a számára megfelelő érdekes, fontos feladatokat, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket.